Nos, igazából alig tudom, hogy mit kéne írjak. Vagyis tudom, csak nem jönnek a szavak. Egyszerűen ülök, és idétlen vigyorral bambulok magam elé. Mintha egy boldogságfelhőn szárnyalnék, és folyamatosan nyújtogatnám a karomat, mint valami menthetetlen drogos. Semmi sem…